Pattaya, hát nem tudom, mond-e ez nektek valamit. Ez a város azért került fel a listánkra, mert ide találtunk olcsó repjegyet. Sokan azt írták, hogy ez a város sokkal több, mint egy tengerparti felhőkarcolók att élő bordélyház - hát nem! :D ez pont ennyi!

Viktor ezt szerencsére az utazás szervezésekor gyorsan felmérte, így nem itt töltöttünk el 10 napot. Hát nagyon uncsi lett volna. Mondjuk, hogy a célközönség nem mi vagyunk. A “sétáló utca” nevű úton lévő bárokban mindent megtalál az érdeklődő - az Amsterdami piros lámpás negyed ehhez képest a hetedikesek sakkversenye.

A város és a hotelünk is tele van pocakos öregekkel, akik büszkén vonulnak a szebbnél szebb fiatal thai csajokkal az utcán. Igaz szerelem.  :)

Szóval a turizmus tombol, a város épül. 50 év alatt itt is felhúztak egy 80 felhőlarcolót, ha nem többet, csak itt Dohával ellentétben a földszinten megmaradt a régi életmód. A tengerpart sajnos annyira koszos volt, hogy az első este, amikor ki akartunk ülni egy sörrel nézni a vizet, szinte sokkot kaptam. A promenádon álló lányok mellett csomó szemét, és hát rengeteg patkány. Egyszer elcsíptük, ahogy átszaladt egy nagyobb állat a két magassarkúba bújtatott miniszoknyás láb közt. :D

Szóval nem voltunk lenyűgözve a parttól, így az első napunkon robogót béreltünk, egyből két napra. Már ez is csak zökkenőkkel sikerült, de végül megalkudtunk. Itt szintén csak étteremben tudtunk kajálni - a rendes vegyesboltok olyannyira el vannak dugva a turisták elől, hogy mondjuk kenyeret vajjal meg felvágottal az egész nyaralás alatt alig tudtunk volna venni, pedig igazán sokat mentünk és felfedeztünk.

Az utcai kajával csak az utolsó napokon mertünk itt kísérletezni, mivel turistaparadicsomban voltunk, a bangkokihoz képest már egy fokkal jobb körülményekkel találkoztunk.

Az első napunkon a robogóval megpróbáltuk felfedezni a környéket de elég nagy vonzáskörzetben csak hasonló partot találtunk bazárral, fizetős napágyakkal és hullámzó, szép színű, de sznorkelezésre nem alkalmas tengerrel. Megnéztük a helyi Buddha szentélyt és a kilátót, sajnos a Phuketi élményeinkhez képest ezek eltörpültek, de azért élveztük. Este megnéztünk egy-két zenés műsoros helyet, próbáltuk kitalálni, mi legyen a másnapi program.

Végül sok kutakodás után megtaláltuk a nekünk való megoldást: másnap az első reggeli komppal áthajöztunk a közeli szigetre, a Ko Lanra. Itt több strand is volt, megnéztünk kettőt is. A víz nagyon szép tiszta és gyönyörű kék volt, de sajnos halakat nem nagyon lehetett látni. Találtunk viszont egy óriási tengeri sün mezőt, ahol olyan méretű sünök éltek, amit eddig el sem tudtam képzelni… konkrétan a tüskés gömbök átmérője 30-40, akár 50 centis is simán megvolt, és ilyenből alattunk több száz. Nem keltett bennem jó érzést a látvány, úgyhogy rövid snorkelezés után sétálgattunk, pihentünk. Találtunk egy hotelt egy kiváló kerti csappal és zuhanyzóval, ahova a legtermészetesebb dologként lógtunk be a nap folyamán háromszor megfürdeni, szerettük. :)

A szigetről való visszatérés után még szerettünk volna egy kisebb kirándulást tenni a robogóval. El is indultunk, és út közben próbáltunk benzinkutat keresni. Hát nem volt egyszerű. Mivel a Google nem enged Thaiföldön offline térképet letölteni, így korlátozottak voltak a lehetőségeink. (Egyébként én voltam a telefontartó a motoron, Viktor vezetett a kaotikus baloldali közlekedésben, én meg hátulról üvöltöttem a szélben “most balra, most balra, áh késő,újratervezés” és dugdostam előre a telefont az arcába, imádtuk. :D)

Szóval nem találtunk benzinkutat, és a sofőrnek világmegváltó ötlete támadt - kérdezzük meg a rendőröktől, akik az út mellett állnak. Nem is gond, de sajnos bölcsebb vidratársak tanácsát figyelmen kívül hagyva a kapitány nem tartotta magánál érvényes vezetői engedélyét, sem a gondosan lefénymásolt utazási okmányait, sem a már rendőrségről kikért vízumelhagyási bizonylatot. Hiába mondtam én hogy biztos úr, strandon voltunk, hát csak nem akartuk hogy ellopják értékeink, ne büntessen már meg kérem. Nem használt. Úgyhogy. Kétszer voltunk a rendőrségen 10 nap alatt, hát ezt is meg kellett élni. :D szerencsére egy barátságos 400 bathos büntetéssel megúsztuk, úgyhogy végülis van min nevetni, az sem utolsó.  :)

Pattayai napjaink során 3 masszázsra is elmentünk. Viktornak ez szakmai tanulmányi utazás is volt egyben, én pedig hosszas kérlelés után beadtam a derekam és vele tartottam. :) Az első bulink thai masszázs volt. Ezt a fajta masszázst ruhában végzik, általában egy nagyobb helyiségben sok szivacs van a földön, és ezeken hajtogatják és tapossák az embereket jobbra-balra.

Nekem kifejezetten tetszett. :) Viktor tanult ilyen fajta masszázst is, de szerintem most ő is elesett pár új technikát.

Voltunk talpmasszázson is, ami szintén nagyon buli, ugyanis nem csak kézzel, hanem egy fa pálcával is végzik. Ennek a segítségével nyomják meg a valamilyen pontokat, amik nagyon fontosak valamilyen szempontból. :D erről a másik Vidra jobban tudna írni, de nem akar, kérdéseitekre szívesen válaszol a személyes telefonos ügyfélszolgálatán. :D én megint csak annyit tudok hozzátenni, hogy tetszett. :)

Ezen kívül voltunk hát- és olajos masszázson, ami kicsit a nyugati masszázstechnika és a thai nyújtogatás keveréke. Jól esett, de meg sem közelíti azt a hatékonyságot és eredményt, amit Viktor tud elérni. Szóval a masszázs is összességében egy fontos élmény volt, tanultunk belőle, sokat beszéltünk róla és élveztük. Természetesen a csomagunk máris tele van a legjobb krémekkel, olajokkal és talpra való fa pálcikákkal. :)