Az igazán intenzív napok még csak most következtek, ugyanis a 3. napunkra robogót béreltünk, és elindultunk kalandozni Phuket belseje felé. A kölcsönzés ugyanúgy, mint eddig minden más, nagyon klappul és gyorsan ment. A hotellel szemben egy kölcsönzőbe mentünk, ahol kérésünkre azt a választ kaptuk , hogy sajnos csak 1 napra nem kölcsönöznek robogót. "de nem baj, gyertek csak velem!" mondta az ürge, és az 50 köbcentis robogója hátuljára mutatott maga mögött, míg mi egymásra néztünk kérdőn hogy most vajon mi lesz. Mi lett, hát felültünk mögé pár másodperc döbbenet után, mint egy jenga torony, kB úgy néztünk ki. :D A pasi elvitt egy másik kölcsönzőbe, ahol gond nélkül meg is kaptuk a kiválasztott járgányt. Az útlevelemet oda kellett adnunk, ugyanis a bérlés és a kaució annyira olcsó, hogy ha nem kéne leadni az iratokat, senki nem vinné vissza a motort. 250 Bathot fizettünk egy napra, ami a legdrágább ár, ez kb 8 euro, és lelövöm a poént; annyira jó volt hogy másnapra is kibéreltük, ekkor már csak 200 Bathért, ami kB. 6,5 Euro.

Tankolás kijött összesen 3 eurobol a két napra, pedig megjárattuk. :) 

 Az első utunk a phuketi nagy buddhához vezetett. Ez egy monumentális szobor a környék legnagyobb hegyének a csúcsán. Nagyon messziről lehet látni az imádkozó ülő Buddhát, és a hely egyben egy vallási zarándokhely is. A hegyet és az út menti területeket szinte mindenhol dzsungelszerű erdő borítja. Rengeteg a banánpálma, amin kicsit másfajta banánok teremnek, mint amit nálunk megszokhattunk; az ízük kicsit krémesebb, erősebb az illatuk és nem annyira édesek.

Az utat a robogóval nagyon imádtuk. Meredek szerpentineken kapaszkodtunk fel a hegyre, mellettünk nem győztük nézni a különböző pálmákat és bokrokat. Az út mellett több helyen is elefántsimogatók vannak, ahol némi pénzért fotózhatod, etetheted őket, és rá is ülhetsz az elefántokra. A nézelődést élveztük, de a taperolási lehetőséggel nem éltünk. 

Fent a Buddhához érkezve először gyönyörködtünk a látványban, majd a buddhista zarándokhely részleteit fedeztük fel. Maga az emlékmű még építés alatt van, de már látogatható - most borítják be az egész felületét hófehér márvánnyal. A környező részek kertszerűen voltak feképítve, megtekinthető volt például Buddha kéz - és lábnyoma is egy kőben, ez csak simán egy erdei ösvény mellett volt, semmi felhajtás.

Ezután a templomban egy szerzeteshez jutottunk, aki "áldást" adott mindenkinek , aki kérte. Természetesen nem hagytuk ki a lehetőséget. Letérdeltünk elé, egy bambusz rúdból vizet fröcskölt az arcunkra, majd a karunkra kötött egy színes karkötőt. Mindezt vigyorogva. :) 

A templom külső részén hatalmas gongok lógtak. Megtudtuk, hogy ezeket itt nem kongaltjákp, hanem rezgetik. A kiálló bütyök felületét kell simogatni, és ezáltal a gong rezgésbe jön, ami egy egyre hangosodó, mély búgó hangot ad.

Nagyon szerettük ezt a helyet, de a forróság miatt tovább indultunk a víz irányába lehűlni kicsit. Egy fantasztikus strandot néztünk ki egy fél órára innen, ahol a sekély vízben kis szigetekre is át lehetett úszni. Itt jött a következő snorkel élmény - a felszíni látvány mellett a víz alatti sem volt semmi. Ha azt mondom, hogy kistányér méretű óriási vitorláshalak voltak, azzal szemernyit sem túlzok ! Imádtuk, egyszerűen gyönyörű volt. 

Sajnos a maszkom már elég régi, és kezdtem benne a kopás miatt nagyon keveset látni. Emellett adódott egy másik nehézségünk is, mégpedig hogy leégtünk a napon. A helyzet nem vészes, mert folyamatosan kenjük magunkat, és igyekeztünk minél kevesebb időt a napon tölteni délidőben, de egyszerűen annyira erős a sugárzás, hogy csak egy zárt szobában nem ég le az ember, ott ülni meg nem volt opció. Így gyorsan elindultunk keresni egy boltot,ahol tudunk magunknak venni valami lenge ruhát. Ez nagyon sokat segített rajtunk, szinte megváltás volt a pamut pólóinkat levenni. Ezután búvármaszkot is szereztünk, így örömmel vágtunk neki az újabb vidráskodásnak.

Ebédre egy utcai árustól vettünk olajban kisütött csirkét és rákpuffancsokat. Erről a témáról a tapasztalatunk nagyon pozotív, az elvárásainkkal ellentétben orafigyelnek a higiéniára. Az evőeszközök mindig be vannak csomagolva szalvétába, és zárt helyen tárolva. A kaják letakarva, és nagyon frissek. Lehet, hogy ez főleg Phuketre jellemző , mert ez a turistapatadicsom, de tényleg nagyon rendben volt minden. Egyedül egy eset volt nehezen megítélhető. Eldöntöttük hogy gyümölcsturmixokat meg fagyit nem eszünk, mert lehet, hogy ezekhez csapvizet használnak vagy tört jeget, ami nem higiénikus. Viktor viszont egy pillanatra megfeledkezett erről, és egyik este jegeskávét rendelt thai kajával, ami után vagy lelki vagy valós okok miatt éjszaka keveset aludt...

 Visszatérve a napunkhoz az ebédünket egy tenger feletti kilátón fogyasztottuk el, ahonnan az egész öbölre kilátás nyílt, és rendkívül élveztük. Itt volt egy kisebb szentély is, ahol fa elefántok ezrei voltak kirakva - nagyon szép látvány volt. A szentélyeknél gyakori egyébként a Buddha és elefánt szobrok előtt, hogy piros üdítőket is kitesznek áldozat gyanánt. Az üvegben szívószállal, hogy a szent léleknek ne okozzon gondot az elfogyasztása. :)

Itt szeretném a testvéreim kedvéért megjegyezni, hogy a vizes és homokos fürdőruhára húzott vászon hosszúnadrágom egy észrevétlen kanyarban a motoron térd és seggközép között végigrepedt. Tudom, soha nem nevetnétek ezen a tényen, és szeretném, hogy ha együttéreznétek velem. Totálisan élményfokozó hatása volt, ahogy ezután egész estig a robogón ülve nem csak a laza tradicionális thai felsőm fodrozódott a szélben, hanem a seggemen a gatya is. Remélem, találtok egy megfelelő gifet, ami leírja a helyzetet. Ezúton is köszönöm. :D

 A rövid vásárlás után folytattuk utunkat a Raw Beachre, amit mát alig vártunk a forróságban. Azonban nagy meglepetés várt: a néhány órája még kéken caalogató tengeröböl az apály miatt teljesen járhatatlanná vált. A kikötött hajók mind a száraz parton feküdtek, és a vizet a sziklák miatt nem lehetett megközelíteni.

Nálunk jobban örültek ennek a helyi gyerekek, akik így száraz lábban vadászhattak a kövek alatti pocsolyákban megbújó angolnákra - méghozzá hegyes botokkal és melegebb helyzetekben kövekkel. A fiúk mellett egy 5-6 éves forma kislány is velük volt, őt kötelező jelleggel megdobálták az angolnával még mielőtt a hálóba tették volna. :)

Hazafelé menet megpróbáltunk egy járható strandot találni,  és útközben megálltunk még egy kilátó ponton. Végül tudtunk mégegyet fürdeni. Este bevettük magunkat a sétáló utcába, és egy szuper bárban megittunk egy jó sört, így ünnepelve a búcsúestünket Phukettől.

Mivel ez a nap ennyire jól sikerült, úgy döntöttünk, hogy másnap visszamegyünk a sziget déli részére a motorral és keresünk még búvárkodásra alkalmas pontokat. Hát most jött a non plus ultra ... Gyerekek. Amit a tengeri akváriumokban láttok, azt képzeljétek el duplán. Még színes korallok is voltak, halból pár óra alatt szerintem százezres nagyságrendű mennyiséget láttunk, ha nem milliósat, de csak az egy centinél nagyobbak érnek. :) Óriásvitorlások rajban, neonhalak, szivárványszínű 30-40 centis jószágok.. Egyik pillanatban a kB. 80 centis vízben állva a parton bedugtam a fejem a vízbe, és az első dolog, amit megláttam, a Viktor lába mellett gyorsan a kövek közül a mélyebb vízbe menekülő 1 méteres angolna volt. Hát belesikítottam a pipába az szent. :) murénával is szemeztünj, az sem volt semmi. A többi hal egyébként simán 30-40 centi közelségbe engedett, fergeteges volt. Ja, és 30 centis kék meg piros tengeri csillagok... :)

Amilyen a víz alatt, olyan színes volt a víz felett is a táj. Zöld hegyoldalak, pálmafás ligetek a homokos parton... Elképesztően gyönyörű volt. Szerencsénkre az idő us kedves volt hozzánk, néha a felhők takarták el a napot , így sokat tudtunk úszni. Sajnos az új búvárszemüveg nem igazán jött be, mert egy ponton befolyik rajta a víz, így kicsit csalódott voltam, de Viktor szerint javítható a probléma. 

A víz alatt nem készítettünk felvételeket, mert a tavalyi tapasztalataink alapján nem sokat ad vissza. Ha el akarjátok képzelni amit láttunk, akkor a tengerek háza óceáni élővilág akváriuma, ahol 10 köbméteren 30 faj úszkál együtt , na az kB. leírja. :D

Délután motor leadás, pakolás, még egy rövid strandos megálló a Patong Beachen, aztán készültünk a Bangkoki repülésre, ami már megér egy új bejegyzést, így erről hamarosan olvashattok. :)

A rossz WiFi miatt utólagosan került fel a galéria: (katt a képre)